Az alanti bejegyzésben írtakról jutott eszünkbe, hogy akkoriban találkoztunk egy olyan iszlám hittudóssal is, aki kerek perec megmondta, hogy el fogunk kárhozni, amiért nem az igaz hitet valljuk. Ezt a veszélyt bátran vállaltuk volna, ám a derék szakállas köré olyan tömeg gyűlt, hogy jobbnak láttuk nem vitatkozni, sőt, megígértük, hogy nagyon erősen elgondolkodunk a dolgon. Bár a részleteket nem sikerült tisztázni, mert nyelvi nehézségek adódtak, lévén fárszi nyelven mi tíz - jó, legyen húsz - mondatnál többet nem tudunk - az is a hol, merre, mennyi tárgykörébe tartozik -, hittanárunk pedig az angollal volt kissé bajban. De mint látnivaló megúsztuk - persze túlzunk, nem volt veszélyes a helyzet egyáltalán. Az eset az iráni Szemnan városában történt, ami eléggé Isten - azaz Allah - háta megetti hely, viszont van egy orvosi egyeteme, amelynek a menzáján volt szerencsénk enni, és meglehetősen jól főzött a szakács. Olcsón. Az esetre emlékezzünk egy iráni lány dalával, Bitának hívják, de abban azért ne reménykedjünk, hogy vele, vagy hasonló csajokkal lépten-nyomon összefutunk az országban, kivált az északi tartományokban. Bita különben egy dallal már szerepel a blogban, ha tetszik, tessék megkeresni.