Pontosan 70 éves ma, június 9-én a brit billentyűs, aki keresztnevét a közhiedelemmel ellentétben h nélkül, sima Jon-nak írja. A komolyzenei képzettségű és ihletettségű Lord a hatvanas években indult, de alapvetően a hetvenes években különösen szép sikereket elérő Deep Purple együttes tagjaként tündökölt. A mély bíborba burkolódzott együttesben mellette a legjobb felállás idején Ian Gillan énekelt, Ritchie Blackmore gitározott, Roger Glover basszusozott és Ian Paice ült a doboknál. Még ők maguk sem tudták talán, hogy már akkor is heavy metalt vagy ahhoz hasonlót játszottak. Legjobb albumaik (Machine Head, In Rock, Fireball) ma már klasszikusok. A banda zenei irányvonala fölötti vita során Lord és a vezetést szintén magának vindikáló Blackmore olykor a színpadon esett egymásnak - a közönség persze azt hitte, csak show-t lát. Lord a nagyzenekari irányvonalat nyomta volna, készítettek is egy lemezt szimfonikus kísérettel, a turné viszont olyan eszméletlen költségekkel járt volna, hogy még Lord is visszarettent őle. Blackmore közölte: ha mégsem akarnak megszűnni, esetleg játsszanak olyan zenét, amely a közönségnek kell. És lőn... A zenekar összetétele gyakran változott, olykor szüneteltették is a működésüket. Ebben azonban legkevésbé sem Jon Lord volt a ludas, aki a pauza idején a Whitesnake együttesben hasznosította magát. Amikor a nagy csapat a nyolcvanas években ismét összeállt, ott volt ő is, ám később mégis távozott, és azóta magányos vándor. Beyond The Notes címmel adott ki nagyszerű nagylemezt, de a Gillan's Inn című lemezen is hallhattuk, amely a Deep Purple frontemberének, Ian Gillannek a produkciója, de remek zenészek egész sora játszik rajta. Jon Lord is.
