A rocktörténelem kivételes egyénisége az amerikai rock- és folk-énekes, zeneszerző szövegíró, gitáros és szájharmonikás. Nem mellesleg éppen ötven éve, hogy Dylan - született Robert Zimmerman - első "igazi" koncertjét adta New Yorkban. És micsoda fél évszázad telt el azóta! Kezdődött a társadalmi igazságtalanságok elleni sajátos tiltakozással: Blowin' In The Wind, Turn,Turn, Turn, Mr. Tambourine Man, With God On Our Side és hasonló dalok, amelyek közül több nálunk is átcsusszant az ideológiai hálón. Akkoriban társa a mozgalomban, a zenében és a magánéletben is Joan Baez volt. Amikor Dylan saját, elektronikus zenekarával először lépett fel, rajongói majdnem meglincselték, sokan ábrándultak ki a folkmozgalom "áruló"-jából. Persze későbbi dalai nem erre utalnak, amikor kellett, továbbra is dalba foglalta, ami az embereket foglalkoztatta. Lehet, hogy nem olyan harcosan, mint fiatal korában - de hát változtak az idők. Ö csak nagyobb hangzási lehetőségeket keresett, s szerencsére a többség kegyeiből nem is esett ki.Grammy-díjai, lemezeinek sikere, temérdek átdolgozása mind azt bizonyítja: a folk és a rock igazi állócsillagáról van szó. Életéről Martin Scorsese készített filmet, Dylan életművét egyetemeken tanítják, és szövegeiért rendszeresen jelölik az irodalmi Nobel-díjra. Magyarul is megjelent Krónikák című önéletírásának első könyvével bizonyította, hogy bármit csinál, az figyelmet kelt. Úgyhogy jó egészséget neki, maradjon még sokáig közöttünk, rajongóinak sokmilliós táborában.