Enya - vagy ahogyan senki nem hívja, hiszen kiejteni sem tudná senki - Eithne Ni Bhraoáin éppen ötven esztendős ma. A nevéből nem biztos, hogy bárki is rájött volna, ezért nem titkoljuk tovább: îrországban látta meg a napvilágot, mégpedig igen muzikális családban.  Az éneklést jól begyakorolta, mielőtt a nyilvánosság elé lépett volna, hiszen a testvérei és unokatestvérei által alakított Clannad együttesben rezegtette a hangszálait, mielőtt önállósította volna magát. Hogy helyesen döntött, azt nagysikerű lemezei igazolják. 1988-ban az Orinoco Flow című dalát tartalmazó kislemeze első helyezett volt, és első helyig jutott a listán 1987-es a nevét viselő albuma is. Grammy-díjakkal gazdagította trófeáit  1993-ban és 1997-ben.  Érdekes módon nagyon ritkán ad ki lemezt, a 2000-es A Day Without Rain című korong után a következő csak 2005-ben jelent meg, ennek Amarantine a címe, és a sorban a hatodik. A kettő között be kellett érnünk a May It Be és az Aníron című dallal, amelyek A gyűrűk ura című filmben hangzottak fel. Zenei világa nagyon össze-tett, a kelta zenei motívumok mellett megfér benne minden a poptól az új hullámig, az említett új lemezén a sodró Amarantine mellett jól megfér a Wild Violet is, amely egy japán haiku versen alapszik. Dalainak gyakorta ő maga a szerzője, és szintén sűrűn megesik, hogy zongorán is kíséri magát. Aligha túlzás azt állítani, hogy minden idők legsikeresebb ír előadójáról van szó, hiszen eladott lemezeinek száma jóval fölötte van a hatvanöt milliónak, legutóbbi albuma különben a 2008-as And Winter Came...  Népszerű-sége azért is meglepő, mert arcról nagyon kevesen tudnák felismerni, élőben talán soha nem lépett fel, egyetlen koncertet sem adott. Napjait egy ódon kastélyban tölti a szilaj ír tengerparton.